strikebike összes bejegyzése

2018.04.22. Föld Napja/ Rock and Roll béjbé

Ez a nap 100% fittness Rock and Roll jegyében telt,. Mindenki jól járt aki bringára pattant. Kicsit sűrű volt a program, de biztos vagyok benne hogy többet nem követik el a szervezők azt a malőrt, hogy a két legmenőbb rendezvényt Mozgásvilág Tesztnapja és az Én és a biciklim tekerést egy napra rakják. Lehetetlennek tűnik de mind a két rendezvényen ott voltuk a RideKálmán bolt képviseletében. Szeretnék köszönetet mondani a Mozgásvilág magazinnak

hogy bemutathattam a vállalásomat.

Nagy pacsi továbbá MINDEN IBIKE szervezőnek és önkéntesnek.

Emma, Geri, KarlÁdi! Nagyon köszönök mindent!

2db bicajt kaptunk adományba

10500.- Ftot

és két szatyor alkatrészt. Köszönjük!

Mutassatok jó példát a mindennapokban a kulturált bringás közösség kialakításához, legyetek türelmesek és toleránsak egymással, mindig legyen rendben a kerótok. Ne felejtsd,  minél szimpatikusabb képedet mutatod, az autóban ülők számára annál vonzóbb lesz az életmódod.

 

2018.04.22. Rendezvényei

Április 22-én két rendezvényen is kint leszünk a R.K. képviseletében.

Az első a reggel 10-től délután 17 óráig tartó Mozgásvilág tesztnap, melynek helyszíne a Kamaraerdei ifj. park. Itt tesztelheted a P.U.B. és Rover bringáimat, de szerszámot is viszek, így ha javítanivaló akad a bicajodon, fordulhatsz hozzám, akár állapotfelmérésre is. Keresd a guruló koporsómat, azaz a közöny temetőjét.

Mozgásvilág cikk, jó olvasást!

Délután a Városligetben folytatjuk, itt lesz az Ibike nevezetű felvonulás befutója, ahol Emma és Geri várja az adományaitokat, amiket ezúton is köszönünk.  Adományodat előtte is behozhatod a boltocskámba, de ha a Ligetbe hoznád, jelezd előtte kérlek. Köszi

Ibike info itt

Amy angyal és Sztupermen adomány célbajuttatás 18.02.12.

Kedves emberek!

A hétfői ReKreációs napon, amit speciálisan az adománycangák karbantartására és építésére tartok fenn,  3 bicajt újítottam fel, ők voltak a 121-122-és 123.. A 3 bicajra összesen 21000.- Forintot költöttem a munkát térítésmentesen végeztem.

Amy ezen a hétvégén sem pihent sokat. Doni srácnak szállított Szendrőre ( az ország legszegényebb településére) egy adománybicajt. Doninak elhoztam a régi bicaját, de sajnos annyira szer állapotban volt, hogy virágtartónak se raktam volna ki. Így egy szépen felújított Csepel Bakonyt kapott a Down szindrómás kisfickó!

A fehér sapkás úriember pedig a napi munkába járást fogja megoldani ezentúl bringával. Így lehet spórolni és egészségesen élni egyszerre.

Józsi barátom a kezdetek óta segít a bringák célba juttatásába.Ma 4 bringát szállított el egy monori gyermekotthonba. Nemcsak a szállításban, hanem a kapcsolatfelvételben is baromi nagy segítség a Józsi komám, néha az is felmerül bennem, hogy valójában nem egy idegen galaxisból származik-e, annyira jó fej. Biztosan a vidéki levegő az oka.

Nagy pacsi mindenkinek aki támogat, segít, vagy lélekben velünk van!

Nem vagyunk különlegesek, csak nem bírjuk nézni, ha szarul mennek a dolgok és siránkozás helyett megjavítjuk őket!

CS. Zalán

Zalánnal egy bringás reggelin futottam össze, az ö R.K.-bikeres története ott kezdődött. Olvassátok a szavait.

Mi volt a sztorid a bringa vásárlása előtt?Mielőtt megvettem az RK Bike-omat, egy legolcsóbb alkatrészekből összerakott fixit használtam, elsősorban városi közlekedéshez.

Miért a Fixit választottad első bringádnak?Azért választottam először fixit, mert láttam instagramon egy pár oldalt, ahol fixis szubkultúráról posztolgattak (és tetszett). Az enyém most egysebességesben működik, ami városban tökéletes, alapvetően a felszereltségével és a minőségével nagyon meg vagyok elégedve, pedig kritikus fogyasztónak tartom magam.

Milyen az életed, a közérzeted azóta, hogy feszt tekersz?
Én fordítva működöm, mint ahogy mások és nyáron szoktam meghízni és télre lefogyni. Napi több(tíz) kilométer biciklizés ebben nagyon jó társ, és közvetlenül csak a fogyást és a közérzetjavulást vettem észre.Nyilván az egészségügyi állapotom, a közérzetem is érezhetően (és gyorsan) javult, sokkal kevésbé éreztem magam fáradtnak, mint a tömegközlekedéstől. Igazság szerint nem éreztem magam biztonságban azon a fixin, így döntöttem úgy, hogy veszek egy RK Bike-ot. Nagyon örülök, hogy megvolt a szabadságom az összeállításban és a dizájnban is. A műszaki részéhez sajnos nem értek a dolgoknak, de azok a barátaim, akik igen, megerősítettek, hogy nagyon jó minőségű alkatrészekből van összerakva, és ami a legfontosabb: amióta használom, biztonságban érzem magam. Sosem hagyott cserben, és alkalomadtán Visegrádig is ki tudok gurulni vele. Nagyon jó beruházás volt, tényleg csak azt sajnálom, hogy nem egyből Kálmánhoz mentem, amikor biciklit vásároltam.
képek:

T.Nándi

Nándinak egy P.U.B. bringája van, másfél év után ezek az élményei és tapasztalatai.

A Bringa
Mesélj, milyen volt a bringás életed a P.U.B. előtt?
Nagyszüleim sufnijából elővett ütött-kopott országúti biciklivel jártam. Szerettem mert volt időm vele foglalkozni, de elég hamar éreztem, hogy hosszútávon nem fog működni. Kényelmetlen volt és nehéz, beláttam, hogy az országúti nem városba való és mert már egyszerűen nem érte meg annyi pénzt rákölteni.

Miért döntöttél pont e-mellett?
Akkor laikus szemmel először a letisztult, minimalisztikus külsője tetszett meg. Szerettem volna magamnak építeni, de nem értettem igazán a bringákhoz, nem volt komoly tapasztalatom és azt sem tudtam, hogy mire lehet szükségem, pontosan milyen igényeim vannak.
Adtam a véleményedre, hiszen előtte is már sokat dumáltunk amíg a régi bringámat vittem be helyrepofozgatni. Igazából az ára volt kérdés, hogy tényleg megér-e nekem ennyit… De aztán amikor kipróbáltam, egyértelműen meggyőzött.

Rövid távú tapasztalat (vásárlást követő 5-6 hónap):
Imádtam vele közlekedni. Könnyen irányítható, gyors és kényelmes volt vele járni. A fékek kiválóan működtek. Attól tartottam leginkább, hogy kevés lesz az egy sebesség, de hamar rájöttem, hogy pont jó áttétet kaptam a városba. A kátyúk kerülgetéséhez már hozzászoktam az előző bringámmal, de ez jobban bírja, ha esetleg beleszaladsz egybe. Szépen lassan leszoktam a BKV-ról, egy idő után már nem is vettem bérletet hiszen felesleges volt minden nap bringával mentem dolgozni és az egyetemre. Az alkatrészekre nem volt panasz egyedül az ülés orrvarrása szakadt fel és a kihasználtságból adódóan volt pár defektem.

Hosszabb távú tapasztalat:
Egy idő után már azt vettem észre, hogy a biciklizés jelentős részét képezi az életemnek, már nem csak közlekedési eszköz volt, a hobbimmá vált. Barátokkal, ahogy bringáztam lehetőségem volt kipróbálni más bringákat is amikkel városban járnak. Ekkor éreztem igazán, hogy ami a bringámon van az nem véletlenül lett rá téve. A széles pedál, a hajlított kormány, a jó minőségű fékkarok, a defektálló külső mind tudatosan került a helyére.

Azóta mit kellett cserélni a bringámon:
Naponta átlagosan kb 20-25km mentem vele 2016 júliusa óta. Máig számítva ez úgy 13 000 km-t jelent nagyjából. Ezalatt 3-szor cseréltem a hátsó külsőt. Örökhajtással ez fogyó eszköz, (főleg eleinte gyakran skideltem) de SS+-ra cseréltem mindig. Az első külsőm csak egyszer kellett cserélni mert felütöttem padkával. Belsőt kb 8-szor de ez annak volt köszönhető, hogy halogattam a külső cserét. Az első villát mert neki mentem egy oszlopnak és meghajlott. Fékbetétet csak egyszer egy év alatt, utána a fékeket levettem amikor átváltottam fixre. A láncot nem ápoltam becsülettel sokszor állt a szemek közt a kosz, de egy fél évet simán bírt aztán pár hónapot fix hajtással, ahol rángatva volt rendesen. A hátsó agyat 9 hónap után mert a fix oldala könnyen kiengedett, de a másik oldalra nem volt panasz. Más dolgot igazából csak kíváncsiságból vagy esztétikai okból cseréltem. (Markolat, kormány, pedál, stucni) Egyedül a patent pedál és a stucni, aminek volt értelme és nem is cseréltem őket vissza az eredetire. Mindezt úgy, hogy nem kíméltem, egy hosszabb túrán is voltam ez idő alatt (200+ km pár nap alatt). Esőben, hóban, kánikulában, fagyban nyúzom.

Most összefoglalva:
Nagyon jó bicikli, a szívemhez nőtt. Az ára nagyon is megéri, aki komolyan gondolkodik egy biciklin, amivel rendszeresen városban tekerne ezalatt nem is érdemes kalkulálni (Tény, hogy nem erre való, de akár túrákra is ellehet vele menni én kifejezetten élveztem). ,,Nincs rajta se váltó, se teleszkóp és mégis mennyibe kerül”- ehhez csak annyit fűznék, hogy nem véletlenül. Nem csak egy közlekedési eszközt vettem az árából, hanem rendszeres élményt. Az alkatrészeket említve az van rajta, ami kell és csak annyi. A váz az előző bringámhoz képest alumínium és sokkal könnyebb, igazi felüdülés volt. De más bringákat kipróbálva és egy kis tapasztalatot gyűjtve úgy érzem, egy árkategóriával jobb vázat érdemelne kedvezőbb geometriával és jobb anyagminőséggel. Ez már csak az én vágyam utólag, de akkor ugye az egész bicikli jóval drágább lenne így kétlem, hogy megvettem volna.

P. Andi.

Vásárlás napja. 2017.10.13.

A bringa vásárlás előtti élet:
Egy hétköznapi, mindentől félő (sportokra, repülésre gondolok) életem volt, de nagyon boldog,aztán 2016 májusában életem eddigi legnagyobb tragédiáját éltem meg, meghalt a férjem motor balesetben. Innen kezdtem magam újra felépíteni. Ennek szerves része lett, hogy eljutottam a BBM-hez ahol a srácok bringával szállítanak ki ételt hajléktalanoknak. Nagyon akartam és is kimenni velük!!! Innen kezdődik a bringás életem. A férjem épített nekem anno egy biciklit, amit nem használtam, ez egy kicsi nehéz öreg KTM volt, amin sok mindent lehet de jól tekerni nem, utána felültem az Ő bringájára ami egy gyönyörű narancssárga bicó, de nekem nagy volt. Ezen tanultam meg tekeregni 🙂 Teltek a napok, hetek, hónapok és az életemben elértem egy fordulópontot. Lezártam a múltat annak minden fájdalmával, megtapasztaltam milyen ha már félelem nélkül él az ember. Ekkor jött a gondolat, hogy legyen saját BRINGÁM. A kérdés, hogy milyen nem volt túl nehéz, rengeteg jót hallottam Noémitől az övéről és mivel Kálmán Téged már ismertelek, hisz szerelted a férjem bicaját és láttam milyen szeretettel tetted (most épp elsírtam magam, bocsi) , nem volt kérdés, hogy nálad lesz meg az életem első saját bringája.
Szóval a motiváció ennyi. A miért pont Nálad? Mert nekem fontos, hogy, aki készíti az jó ember legyen és szeresse, amit csinál, a pénz nem az elsődleges szempont. Hisz tudod, előtte megnéztem egy bringát, de az eladótól felfordult a gyomrom mint embertől és utána már nem volt kérdés, hogy Te rakd össze. (és nem, ez nem nyálas :))
Mint a nagyok, én is férfi vázas bicót szerettem volna, de ilyen piciben nincs és ezért kompromisszumot kötöttem magammal, hogy akkor legyen ilyen , amit így utólag már nem bánok 🙂 Még azért tanulnom kell bringázni.
Jó érzés, ennyi évesen valami ilyet kipróbálni, aztán megszeretni majd függővé válni tőle. Érezni a szabadságot, meg vagány is 🙂 nekem most ezt adja meg a bringa. Én 20 éve simán letagadok.
Szeretem a bringám, bár már jó párszor elestem vele, mégsem ijedtem meg vagy ment el a kedvem. A legnagyobb, amikor szemből összeütköztem egy hölggyel, szegényke megijedt, de nem lett semmi komoly baja. Átsodródtam az ő sávjába és mivel megijedt nem tudott korrigálni (én sem, mert én meg felelőtlen voltam) szóval csattantunk. Na mindegy 🙂
Jó, megbízható, már több száz kilométer van benne 🙂 mentünk már együtt hóban, esőben, jégesőben mindig jó társ 🙂 Ja, és sokan megcsodálják, azóta már a bringások is előre köszönnek 🙂 🙂 🙂
Egyszerűen, szeretem 👍
Andi női vázas P.U.B.-ja.

Közös lábos segíteni RideKálmános 2017

A szeretetnek csomó arca van.  Járhat nagy tűzijátékkal, egyszeri nagy durranással és mégis csak egy apró eltűnő nyomot hagyva maga után. Vagy lehet csendes, odafigyelő, alkalmazkodó, kezet nyújtó, a mindennapjainkban rendszeresen fellelhető. Ez a csendes segítő mégis hatékonyabb, mint a nagy csinnadrattával járó.  Már csak az a kérdés, hogy felismerjük-e és tudunk-e élni vele és legfőképpen benézünk-e az ajtaja mögé.

Az adományozó vállalásom most egy ilyen lehetőséget kapott a Szimplától, aki minden vasárnap, a Háztáji piac keretében lehetőséget ad egy civil szervezetnek, hogy főzzön az udvarában és a főzésből származó profitot, a saját karitatív céljaira fordítsa.

Barátaim segítségével lencsefőzeléket rittyentettünk, vega és klasszikus formában. Igen ízletesre sikeredett az elégedett fogyasztók reakciójából ítélve. Az alapanyag beszerzésében nagy mázlink volt, mivel a Szimpla kispiacán mindent meg lehet kapni, ráadásképpen kifogástalan minőségben, érezve az alapanyagokon, hogy a készítők beleadták minden jóságukat. Aki nem hiszi…

Bár sok alkatrész kapok tőletek a bringákon felül, de az adománybicajok rendbehozása némi költséggel azért jár. Vannak olyan kopó dolgok, amiket a biztonság érdekében nem szabad kopott alkatrészekkel pótolni, itt kell belenyúlni az adománykasszába. Egy bringát átlagosan 4000.- Ft ból tudok kipofozni. December végére a kassza kb 50000.- mínuszban volt, így nagyon jól jött a 101030.- ft adomány, amiből 25 bicaj rendbetétele futja majd.

Köszönet minden segítőnek!

Fotókért pedig: Senéd Izáhanna, Badinszky-Tolvaj Annus és Szöllősi Mátyásnak.

.

Rover – 2×8

Szerintem ilyen egy jó bringa, amit városba, terepre és akár hosszabb túrára is használhatsz.
A bringa alapja a Neuzer Courier váz-villa szettje. Spider duplafalú abroncsokkal, rozsdamentes küllőzettel rakom össze. Hajtásrendszer 2×8 Sunrace R90, váltó Sunrace R90 és RSX Shimano. Trinity V-féket kapott és természetesen extra defektvédelmes Panaracer Tourguard plus külsőket 622-28 méretben. Kényelmedről a Selle Monte Grappa Liberty Maxxx Nyerge és a Handeez markolata gondoskodik. Nagyméretű platform Spyral taposó és az elmaradhatatlan Bagatoe starp is jár hozzá.
Az árból 10.000.- Ft bevándorol az adománykasszába, ezzel támogatod a bringaépítő vállalásomat, melyen belül rászorulóknak juttatok kerékpárokat. 10000.- Ft ból 2.5 adománybicajt tudok rendbeszedni.
Vehetnél olcsóbbat is akár, de tudod az élet túl rövid, hogy szar bringád legyen.

Szendrő Tripp 2017.11.25.

2017.11.25.-e

SZENDRŐ TRIPP: A változás szele.

Katalin napkor Amyval és a mindig tettre kész Ford Transittal lezúztunk Szendrőre, hogy meglátogassuk a pártfogolt családjainkat.

A lefelé vezető úton sokat beszélgettünk és éreztük mindketten, hogy eljött az ideje egy gyökeresebb változásnak. Olyan váltásnak, miáltal hatékonyabban segíthetjük a családok életét.

Ő is és én is évek óta segítjük a rászorulókat. Ruhát, bútorokat, mosógépet KÁLYHÁT és minden egyéb napi használatú holmit visz neki, én pedig az adománybicajokkal próbáltam segíteni az ott élők életét.

Amy mindig is nagyon lelkiismeretesen végezte a munkáját. Nem csak összeállította a csomagokat a családok számára, akiket az évek alatt már alaposan megismert, de a napi ügyeikkel is tisztában volt. Amikor megérkezett, az autó köré gyűlt emberek a csomag átvétele közben, az aktuális problémájukat is elmondták, amikre rendszerint jó tanácsot is kaptak.

Arról dumáltunk, hogy a segítség lényege, valójában a lelkük ápolása. Ez az a dolog, amit ők maguk sem tesznek meg egymással. Sok esetben nem hallgatják meg a problémáikat, így a megoldás kulcsát sem fogják megtalálni. Kicsi kitérő után vissza a konkrét helyszínre.

A falunak alapvetően két nagyon szegény részére szoktunk menni. A Bódva mentén lekanyarodtunk és alaposan megleptük a családokat érkezésünkkel. Néhány ruhanemű, játék és az előző alkalommal felújításra elszállított bicaj átadása után Amy, Gergő és én a kocsiba pattantunk és elmentünk az iskolához, ahol is a polgármester úrra közösen megtekintettük azt az épületet, amiben hamarosan Gergő(21) vezetésével, egy játszóház és tanoda lesz kialakítva. Ez a közösségi tér egy nagyon jó palatform arra, hogy a srácok közösen, egymást motiválva keressenek célokat. A próba tanodai napot Amy vezetésével már meg is tartották és megállapították, hogy baromira kell ez a srácoknak.

A múltkori  látogatásunk óta, az én fejemben is motoszkál az előrelépés gondolata. Nem tudok leragadni a bicikli adományozásnál. Ennél sokkal többet szeretnék, így az fogalmazódott meg bennem, hogy a szakmai tudásomat fogom átadni mindazon fiataloknak, akik el tudják képzelni a jövőjüket a bringaszerelő szakmában. A tanoda mellett egy műhelyet fogunk felszerelni és kb két havonta egy hétvégét a faluban fogok eltölteni és egy intenzív tréning keretében tartok oktatást.

Első lépésként pumpát, és kenőanyagokat adományoztam a srácoknak és elmondtam, hogy mik az alapvető karbantartási feladatok. Ezután egy tananyagot fogok kidolgozni és igen, számonkérés is lesz a bringaszerelő suliban.

Visszautunk folyamán, még útba ejtettük Izsófalvát. Itt egy nagyon kedves úrnak, – aki sétálni nehezen tud – adományoztunk egy háromkerekű járgányt. Szimpatikus módon vendégül láttak minket és vásároltam tőle az egyedi gyertyáiból is, melyeket ti is megvásárolhattok az üzletemben.

Összefoglalva az eddigi tapasztalataink alapján a segítés egy következő szintjére fogunk lépni. Az eddigi lépések a bizalom kiépítésére voltak nagyon hasznosak. Mostantól viszont abban az esetben nyújtunk segítséget, ha a rászoruló embereknél fejlődést, előrelépést látunk. Pl ha adományozok egy bicajt, csak abban az esetben javítom meg következő alkalommal, ha a bringa tiszta ápolt és látom hogy volt GAZDÁJA.  Ezzel megtisztelem azokat is akik a bicajokat felajánlották és elhiheted, nekem sem jó érzés amikor a bicajt, amin sokat dolgoztam, a sárba dobva látom szétrohadni.

Amennyiben segíteni szeretnél, megtalálod elérhetőségemet a facebookon: Ridekálmán

Amennyiben ismersz olyat, akinek a napi suliba vagy munkába járáshoz nagy segítség lenne egy bringa, csak keress bizalommal.

Köszi mindenkinek aki segít!

24008432_10213867199569747_1788198990_n 24008511_10213867198769727_1283370665_n 24008687_10213867197689700_1775106556_n 24019734_10213867198529721_1733723893_n 24019814_10213867197049684_2139009883_n 24019958_10213867200409768_247948330_n 24020027_10213867194449619_2059538637_n 24085160_10213867166928931_1279022217_o 24099655_1040998896041439_1184049126_n portás

 

 

 

 

Adományozás Andor bohóccal

A történet Gyulán kezdődött valamikor 95′ ben. Akkoriban együtt bandáztunk Andorral. Azóta eltelt néhány év és szeptember 18-án felkeresett, amikor is felajánlotta, hogy amiben tud segít. Hajrá mondtam neki és mivel egyre csak halmozódnak a boltban a gyerekbicajok, így szóltam neki KEDDEN 15.41-kor , hogy segítsen jó helyet keresni a felújított cangáknak.

Kedves emberek! Ma Péntek 13.20-van és örömmel jelentem be, hogy a 11 kisbicó Andor Bohóc, Csiga és kedves sofőr srácok segítségével meg is érkezett Orosházára az S.O.S. gyermekfaluba. Kurvajó!

Kösz mindenkinek aki segített. Oltári nagyok vagytok! Én ezért csinálom.

Ja majd elfelejtettem…

HAJRÁ GYULA!