MADArak és FÁK napja

 Nem a bringáról szól amit csinálok, hanem az emberségről.

Abban a  világban, ahol közösséginek csúfolt oldalakon emberek ismeretlenül ócsárolják egymást csupán az eltérő véleményük okán, amikor saját egójukba beleragadt emberek azt képzelik, hogy egy tetszik gomb benyomásával jobbá teszik a világot, de legfőképpen önmagukat, akkor kurva nagy a gáz. De most is, mint mindig van kiút a közöny mocsarából.  Embernek kell maradni!

Tumbi volt az egyik segítségem a Kazinczy utcai Madarak és Fák napi nyitott szervizemen. Ezek voltak a benyomásai:

Nagyon vártam azt a szombatot. Ugyanúgy kelt fel a nap, mint máskor szokott…De bennem más fény pislákolt. Kora reggel nekiláttunk kipakolni a Kazinczyban. Készülődtek a standok, gyerekek krétáztak..Mi is kipakoltunk. Előkerült egy sör. Egy-egy új arc. Összeszedtük a szemetet, kitettünk egy óriási virágot! Beszélgettünk, hangolódtunk. A Barátomtól kaptam egy pólót aznap. Nagyon megtisztelő volt. Felvillanyozott. Apró dolog, de nekem nagyon nagyot jelent! Aztán nekiláttunk. Felkaptuk a kesztyűket és az utcán kint mostuk, sikáltuk az adománybringákat. Iszonyat meleg volt, odavágott a nap. Árnyék 0-a. Az emberkék jöttek, mentek. Mi nyomattuk. Egyre koszosabbak lettünk, ráfolyt a súrolószer a cipőmre, de leszartam. Klassz érzés volt tenni! JÓT TENNI! Mert mintha én is megtisztultam volna. Kora délutánra egyre jöttek a népek. Eszméletlen utcazenélés volt. Csudi nap kerekedett ki. Amikor végeztem, bevágtam még egy sört az arcom mögé, elbúcsúztam a barátaimtól, az új jó arcoktól és mentem tekerni. Baromi klassz feeling volt! Picit tettem, a szívemmel. Talán jobb ember lettem ezáltal egy kicsit..

Nem első alkalommal csatlakoznak a NYI.SZ.-hez a Wesley János sulisok sem. Andrisbá tanórák után egy bicajos csapatot szervez a tanulóknak, ezen kívül elhozza őket adományszerelni is. Ezúttal Dominik is elkísérte. A kezdeti hezitálás után a kis legény nagyon belelendült a gumijavításba, mondhatni a legjobb dolog történt vele, kereste a munkát. Némi konzultálás után Andris bácsival úgy döntöttünk, hogy Dominik nem utazhat többet BKK-járattal, így neki is lett saját bicaja.

Köszönet a Szimpla összes segítőjének, hogy idevarázsolták a természet egy szeletét a belváros közepébe.

R.K.